Sziasztok!
Azt kell mondjam, hogy eléggé meglepődtem! 13 feliratkozó a blogon, amiért rettentően hálás vagyok, s ezt szerintem az új rész meg is mutatja. Egyébként a verseny ebben a pillanatban lezáródik, ami 2016. 08. 20. 23: 59-et jelent, szóval jó olvasást, és hamarosan hozom az eredményeket, illetve okleveleket, stb! :)
Ciara N. Malone
***
Szerettem volna mindig is azt hinni, hogy
ez az egész a szüleink halála óta csak álom. De sajnos csalódnom
kellett a dologban, mert ma reggel az erdő melletti hotelban találtam
magam, mikor felébredtem.
Előző éjjel rettentően elfáradtam, tehát fogtam magam, s hatalmasat nyújtóztam. A lábam pár centivel lelógott az ágyról, kezeimmel az ágy vas felső részében tartottam magam. Mikor kinyitottam a szemem, megdöbbenten láttam, hogy a szobában minden pontosan ugyan úgy volt, mint ahogy húgom írta azt a laptopban levő dokumentumba. A takaróm a földön, az ablak nyitva és a lámpa összetörve a bal oldali éjjeli szekrényen. Lassan kimásztam az ágy szélére, ami hatalmas nyikorgással, recsegéssel nyugtázta, hogy tényleg elér régi. Valami furcsa szagot éreztem, mintha valami megdöglött volna. Ekkor jutott eszembe az, amit tegnap olvastam Sam jegyzetei közt. Viszont nem gondoltam, hogy komolyan meg is történhet ugyan az. A papucsom nagy nehezen kikutatva a takaró alatt lábamra húztam, s odavánszorogtam a szekrényhez. Ameddig odaértem, felnézni sem mertem, mert féltem, hogy tényleg igazam lesz a dögszagot illetően. Pár másodperc alatt összeszedtem magam, s kinyitottam az ajtót. Mázlimra a szekrényben nem volt semmi állat, viszont ahogy visszanéztem a földön heverő takaróra, min egy kis fekete folt volt, elkapott a hányinger. Ezelőtt, mikor kikeltem az ágyból, semmi bajom nem volt és semmit nem éreztem ebből az orrfacsaró bűzből. Viszont most, hogy éberebb vagyok, tökéletesen érzek minden szagot. Mintha egy romlott sajtot csavartak volna pár kiló szintén romlott húsba. A rajtam levő pulcsi ujját orrom elé nyomtam, mert annak még valamennyire meg volt az az öblítő illata, s odasétáltam a takaróhoz. Szélénél fogva, fél kézzel felerőltettem az ágyra, minek hatására a bűz még intenzívebb lett.
Előző éjjel rettentően elfáradtam, tehát fogtam magam, s hatalmasat nyújtóztam. A lábam pár centivel lelógott az ágyról, kezeimmel az ágy vas felső részében tartottam magam. Mikor kinyitottam a szemem, megdöbbenten láttam, hogy a szobában minden pontosan ugyan úgy volt, mint ahogy húgom írta azt a laptopban levő dokumentumba. A takaróm a földön, az ablak nyitva és a lámpa összetörve a bal oldali éjjeli szekrényen. Lassan kimásztam az ágy szélére, ami hatalmas nyikorgással, recsegéssel nyugtázta, hogy tényleg elér régi. Valami furcsa szagot éreztem, mintha valami megdöglött volna. Ekkor jutott eszembe az, amit tegnap olvastam Sam jegyzetei közt. Viszont nem gondoltam, hogy komolyan meg is történhet ugyan az. A papucsom nagy nehezen kikutatva a takaró alatt lábamra húztam, s odavánszorogtam a szekrényhez. Ameddig odaértem, felnézni sem mertem, mert féltem, hogy tényleg igazam lesz a dögszagot illetően. Pár másodperc alatt összeszedtem magam, s kinyitottam az ajtót. Mázlimra a szekrényben nem volt semmi állat, viszont ahogy visszanéztem a földön heverő takaróra, min egy kis fekete folt volt, elkapott a hányinger. Ezelőtt, mikor kikeltem az ágyból, semmi bajom nem volt és semmit nem éreztem ebből az orrfacsaró bűzből. Viszont most, hogy éberebb vagyok, tökéletesen érzek minden szagot. Mintha egy romlott sajtot csavartak volna pár kiló szintén romlott húsba. A rajtam levő pulcsi ujját orrom elé nyomtam, mert annak még valamennyire meg volt az az öblítő illata, s odasétáltam a takaróhoz. Szélénél fogva, fél kézzel felerőltettem az ágyra, minek hatására a bűz még intenzívebb lett.
